Szívvel és alázattal – így lehet csak igazán szőlőt művelni és bort készíteni, vallja Lengyel Csaba, a székelyhídi borász, aki hat hektáron gazdálkodik az Érmelléken. Több mint tizenöt éve foglalkozik szőlőtermesztéssel, borászként pedig nemcsak saját, hanem édesapja álmát is viszi tovább. A családi birtok parcellái közé tartozik egy hatvanéves királyleányka-ültetvény, de van három éve telepített, háromhektáros szőlőjük is. Csaba és családja igyekszik maga végezni a munkákat, csak ritkán kérnek külsős segítséget.
A székelyhídi dombokon fekvő parcellákon vörösbor alapjául szolgáló feketeleánykát, merlot-t és kékfrankost, fehérek közül királyleánykát, furmintot, ottonel muskotályt, sárga muskotályt, traminit, chardonnayt és sauvignon blanc-t termesztenek. Bár nem minősített biotermelő, Csaba kerüli a túlzott vegyszerhasználatot, a permetezéseket a gombabetegségek megelőzésére használja. Kísérletezik a bio szőlőtermesztéssel is, de egyelőre csak kisebb területen tervezi kipróbálni.
A borászatban a természetességre törekszik: boraik többsége szűretlen, minimálisan kénezett. Különlegességei közé tartozik a narancsbor, vagy a furmintból készült „aszús” bor, amelynek 30 százaléka aszú alapanyagból készült. Ezek mellett klasszikus tételeket is palackoz, mint a 2020-as traminer, amelynek seprőtartalma is extra krémességet ad. Feleségével ma már közös szenvedély a borkóstolás, a palackok körül gyakran alakul ki vidám „vitázás” a poharak tartalmáról.
Lengyel Csaba borászatának otthona egy 1709-ben épült, egykori grófi pince, amely három éve került a család birtokába. Az épületet önerőből újították fel, megőrizve annak eredeti karakterét. A pince kiváló mikroklímával rendelkezik: télen-nyáron 14 Celsius-fok van benne, a tároló- és érlelőterek között hatméteres szintkülönbséggel. A Sóskúti pincesoron található épület Székelyhíd legrégebbi pincéje, és a város több mint kétszáz pincéje közül is kiemelkedik.
A bor iránti szeretetet Csaba édesapjától örökölte. Már gyermekkorában bevonták a szőlő körüli munkákba, az évek során pedig egyre jobban elmélyült benne a borászat iránti szenvedély. Címkéin is megjelenik a családi örökség: a 48 78 felirat Csaba és édesapja születési évét rejti. A borokat tartályban és barrique hordókban érleli, a palackozásnál főként csavarzárt használ, de kisebb tételek parafadugót is kapnak. A borászat bővítését nem tervezi, jelenlegi méretét a minőség megőrzése érdekében tartja fenn.
